A minap valamiért ezen az örök megválaszolatlan kérdésen kezdtem el gondolkodni.
Nemrég fejeztem be Gretchen Rubin Boldogságterv című könyvének olvasását. A könyv egyik fejezetében a szerző is körbejárta az „A pénz nem boldogít.” mondást, míg végül arra a megállapításra jutott, hogy a pénz márpedig hozzájárul a boldogságunkhoz.
Spirituális barátnőmmel mi is elmélkedtünk már ugyanezen a kérdésen, és tulajdonképpen ugyanoda jutottunk, ahová az említett könyv szerzője.
Önmagában a bankjegyek, bankszámlák birtoklása – néhány szélsőséges gondolkodású és érzelmű embertől eltekintve – nem okoz boldogságot. És az is igaz, hogy attól, hogy valakinek nincsenek anyagi problémái, attól még életének más területe heverhet romokban.
Viszont az a helyzet, hogy az embernek mindig vannak igényei, vágyai, van érdeklődési köre, hobbija. Persze nem megvalósíthatatlan igényekre és vágyakra gondolok, mint pl. egy űrutazás.
Színház, mozi, múzeum, kiállítás, előadás, koncert, sportolás, hobbitanfolyam, nyelvtanfolyam, utazás, kirándulás, könyvek, lemezek, szépségkezelés, gyógykezelés, lélekterápia, és még sorolhatnánk hosszan. Ezek mind-mind szórakoztatnak, kikapcsolnak, javunkra válnak, azt szolgálják, hogy feltöltsenek minket energetikailag, testileg, vagy lelkileg. De többnyire pénzbe kerülnek. Tehát alapvetően a pénz megléte elősegíti örömünket, testi-lelki-szellemi boldogságunk meglétét, hiszen segítségével hozzájuthatunk az általunk vágyott dologhoz. Mert ugye, jó érzéssel tölt el, hogy ha megvennél egy könyvet, szeretnél elmenni egy koncertre, kozmetikai kezelésre, hétvégi kirándulásra, jógaórákra, jobb agyféltekés rajztanfolyamra stb., akkor megteheted?
Ha megállapítottuk, hogy abba a szerencsés csoportba tartozunk, akiknek nem kell lemondania a vágyairól, kedvenc időtöltéseiről, akkor legyünk ezért nagyon hálásak! A hála felerősíti a pozitív rezgéseinket, így segít még többet vonzani abból, amiért hálásak vagyunk.
Sajnos léteznek azok a szélsőséges esetek is, amikor családok mély szegénységben élnek, s számukra a pénz megléte a napi betevő falatot vagy az alapvető ruházkodást jelenti. Ha ismerünk ilyen embereket, családokat a környezetünkben, segítsünk nekik a tőlünk telhető módon, hogy megkönnyítsük terheiket, valamint mosolyt csalhassunk arcukra és ezzel saját szívünkbe is!
2015.01.11.
|